Csak természetes, allergiamentes alapanyagokból: - 100%-os tisztaságú hennaporból, eukaliptus-olajból, citromléből, cukorból, fekete teából - saját kezűleg kevert (natúr/barna) hennapasztát használok!
Mi is az a "henna"???
A henna, egy növény, melynek bizonyos részeit kiszárítják és megőrlik. Ez a hennapor.
A belőle - és más, természetes anyagokból - készült paszta nem okoz allergiát, sőt, nem hogy nem terheli bőrünket, még gyógyhatása is ismeretes!
A benne található - természetes- festékanyag alkalmas a bőr színezésére, annak károsítása nélkül.
A vele készült minta a megfelelő módon kezelve 1-2-3 hétig a bőrön marad, fokozatosan eltűnve. S ismét készen állunk az új minta felvitelére
Ha siettetni szeretnénk az eltűnését, akkor fokozott szappanos dörzsöléssel, esetleg gyümölcssavas hámlasztóval tehetjük meg. (bár erre igen ritkán van szükség )
Az, hogy a barna szín melyik árnyalata és erőssége alakul ki 1 napon belül, függ bőröd minőségétől - színétől, zsírosságától - és a minta helyétől (arcra, intim részre nem ajánlott!)
Néhány fontos tudnivaló mielőtt hennázunk :)
1. ne használj testápolót, krémet a festendő bőrfelületen a testfestés előtt
2. várd meg, míg megszárad, lepereg a paszta magától, vízzel semmiképp ne mosd le - minimum 3 órát, de ha lehet 12 (!!!) órát hagyd fenn!
3. legalább 2-3 óráig ne érje víz - ha lehet, még tovább!
4. a paszta lepergése után narancssárga motívum tűnik elő, majd kb 24 órán belül éri el a végső színt, erősséget
5. innentől a bőröd kopásának ütemével egyezik meg a minta halványodása, amit késleltethetsz, ha csak kissé éri víz, - fürödhetsz, de ne sikáld ;-), és testápolóval se kenjed be
6. napozni és szoláriumozni is lehet vele, de a minta alatt nem barnul a bőr (a henna fényvédő hatású)
S íme, egy kis történelmi áttekintés a hennáról, MEHNDI-ről
"Az 5000 éves múmiák kezén talált hennanyomok arra engednek következtetni, hogy a MEHNDI-t már az ókori egyiptomiak is ismerték. Egy régi arab mondás, amely szerint „ha nem igazat szólok ne nyújthassam többé hennázásra a kezem”, arra utal, hogy a mehndi igen jelentõs volt Közel-Keleten. Nemcsak díszítésre, hanem a gonosz hatalmak távoltartására is használták. Alsó-Egyiptom elkényeztetett úrhölgyei kozmetikai célokra használták. Órákat töltöttek azzal, hogy az Egyiptomban honos örökzöld Lawsonia inermisbõl készült hennával szépítkezzenek.
Mehndi a henna indiai neve. A mehndi testfestés lelki és terápiás élményt jelent egyszerre, ezért sohasem szokták sietõsen végezni. A mogulok a XII. században hozták magukkal Közép-Keletrõl, s hamarosan India egész területén elterjedt. A legtöbb mehndi minta valamilyen vallási hiedelemhez vagy szokáshoz kötõdik.
A henna egy hûsítõ hatású gyógynövény. Erre különbözõ sivatagi népek (pl. pandzsáb) jöttek rá elsõként. Felfedezték, hogy ha a megõrölt levelekbõl készült pépbe mártják kéz és lábfejüket, könnyebben elviselik a hõséget
Sumita Batra: Mehndi - A testfestés mûvészete